Miért a meseterápia lehet a gyerekeknek megfelelő? Milyen gyermeki viselkedéseket figyelhetünk meg, ami azt jelezheti, hogy valami nehéz a gyermekünknek? Mit tehetünk szülőként?

Ha túl sok negatív tapasztalatot gyűjt össze a gyerek, azzal nem képes megbirkózni. Ennek ellenére megpróbálja maga mögött hagyni, legyűri a mélybe. Vagy a gyerek elzárkózik és idő előtt alakul ki, vastagodik meg a lelki bőre. Megkeményedik, haragos, agresszív lesz. Vagy oda nem illően viselkedik, hevesen reagál. Ezekben az esetekben mindig a félelemre vezethetők vissza a tünetek. Azt üzenik ezek a jelek, hogy a gyermek részben vagy egészben bezárta a lelki bőrét. Ha egy kép összekapcsolódik sok negatív tapasztalattal, akkor merev, statikus lesz, olyan lesz, mint egy érzelmi vélemény. Mérgezi a lelkét, tele van szomorúsággal, agresszióval, tehetetlenséggel, gyűlölettel. Ezek időről időre kiáradnak, elborítják a gyereket. Ez elsősorban a gyereknek a legrosszabb. Nem tud megbízni önmagában, azt érzi, hogy a bensőjében egy idegen boszorkány él, aki mindent el tud varázsolni. Aztán már a többi emberben sem bízik meg. Érzéketlenné válik a gyógyító pozitív cselekedetek iránt, nem enged magának segíteni. Ami a legrosszabb, hogy közömbös lesz a negatív tapasztalatok fájdalmával szemben. Páncél, így védi magát. Vagy a gyerek bizonytalan lesz, nagyon ragaszkodó, vagy felületes, minden vég nélkül nevet, bohóc lesz, mindennel egyetért. A gyermek többé nem lesz kapcsolatban a saját érzéseivel.

Sok esetben a szülők nagy szeretettel, türelemmel hívják meg újra a gyermeküket, hogy vegye fel a kapcsolatot a környezetével. Lehet, hogy a gyermek nyitni fog. De az is lehet, hogy a szülők tehetetlenek, nem érik el a gyereket, dühöt és agressziót éreznek. Meg van keményedve az ő lelki bőrük is. Tovább romlik a helyzet. Két területen van felelősségünk: Szülőként tudnunk kell, hogy saját belső életünk, ahogy az elején is mondtam, nagyon mélyen behatol a gyermekbe. Gondolataink, érzelmeink, viselkedésünk. Tehát ami a gyerekben zajlik, arra mi hatással vagyunk. Saját magunkkal, elakadásainkkal tisztában legyünk. Ahogy az erőforrásainkkal is. A másik terület, hogy tudjunk segítséget kérni. Bátorság és nagyfokú figyelem és szeretet mutatkozik meg a szülők részéről abban, hogy segítséget tudnak kérni.