Grimm mesék
Sokszor elhangzik a „vád”: az eredeti Grimm mesék félelmetesek. Ez így igaz. Kendőzetlenül mutatják be a történéseket. Hiszen az élet sem rózsaszín cukorszirup.
Az átdolgozott verziókban pont a lényegi részeket írták át, elbagatellizálva ezzel a szorongást megjelenítő figurát/történést. Pedig a gyerekek valóban félnek a sötéttől vagy az ágy alatt megbúvó szörnyektől. Erre sem legyinthetünk, mondván: ugyan, nincs ott semmi! A meséken keresztül testet öltenek a nehéz érzések és megmutatják azt is, hogyan lehet ezeken felülkerekedni.
Egy-egy mese félelmet ébreszthet némelyik gyermekben, ilyenkor azt mondják: „Ezt ne meséld!”. Az is lehet, hogy az egész mese „tiltólistára” kerül egy időre. Ugyanakkor a neki tetsző mesét heteken-hónapokon át képes újból és újból meghallgatni, és ez az ismétlés belsőleg megerősíti őt. Újra és újra átéli, ahogy a jó győz.
Minél jobban megismerik a meséket annál jobban hatnak rájuk a mesék megnyugtató vonásai. A szorongás kellemetlen érzése átadja a helyét az örömnek, hiszen az őket gúzsbakötő érzés ki tudott oldódni. Felszabadulnak és az addig visszatartott levegőt kiengedik. Ezért fontos, hogy jól válogassuk meg milyen történeteket mesélünk. Ha szerencsések vagytok, néha még lehet antikváriumban kapni a Grimm fivérek által összegyűjtött eredeti történeteket.